Col·lectiu Emma - Explaining Catalonia

Monday, 20 may 2013 | Nyest

Magyar

"Beszél ön lapao nyelven? Esetleg lapapypul?"

Horváth Krisztián | 2013. május 13.

Míg Katalónia eltökélten menetel a szabadság és függetlenség felé vezető úton, a vele szomszédos spanyolországi területeken a katalán dialektusok is egyre inkább önálló nyelvként kezdik meghatározni magukat a központi katalán nyelvjárással szemben. Nyelv, politika és nyelvpolitika a la catalana.

Korábban már olvashattunk arról, hogy egyes csoportok a Baleár-szigetek saját katalán dialektusának különböző nyelvi változatait önálló és egységes baleári nyelvként látják és próbálják meg láttatni, a napokban újabb támadás érte az egységes katalán nyelvi közösséget. Ezúttal nyugatról, Aragóniából. A Katalóniával szomszádos Aragóniában az autonóm közösség parlamentjének (Cortes de Aragón) többsége Aragónia korábbi, 2009-es nyelvtörvényét írta felül akkor, amikor a héten úgy döntött, a korábban az autonóm közösségben elismert hivatalos nyelvek, a kasztíliai (spanyol), a katalán és az aragóniai (aragonés) helyett utóbbi kettő új hivatalos néven létezhet csupán: az Aragóniában beszélt katalán hivatalos neve LAPAO (Lengua Aragonesa Propia del Área Oriental – ’a keleti területen beszélt saját aragóniai nyelv’), az aragóniai pedig talán még frappánsabb lesz: LAPAPYP (Lengua Aragonesa Propia de las áreas Pirenaica y Prepirenaica – ’a pireneusi és prepireneusi területek saját aragóniai nyelve’). Az ellenzék – talán nem meglepő reakcióval – nevetségesnek minősítette az esetet.

Az 1,2 millió lakosú Aragóniában mintegy 60000 fő beszéli a katalánt (a lapaót?) és kb. 12000 fő az aragóniait (a lapapypot?), utóbbi közösség fele tekinthető rendszeres nyelvhasználónak.

A katalán nyelvi szecesszionizmus

A művészeti értelemben vett katalán szecesszió talán legismertebb képviselője, a katalán modernisme minden bizonnyal legnagyobb alakja, Antoni Gaudí sem gondolhatta, hogy a szecesszió, az elkülönülés nem kizárólag művészeti értelemben, de nyelvpolitikai szempontok mentén is jellemző lesz a katalánságra.

A katalán nyelvterület egysége elleni támadásként éli meg az aragón parlament döntését nem csupán a helyi ellenzék, de a szomszédos Katalónia politikai pártjai is. Aragón kormányoldalról ugyanakkor semmi kivetnivalót nem látnak abban, hogy az Aragónia keleti sávjában beszélt katalán nyelvet más néven nevezzék, hiszen például „a Valenciában beszélt [katalán] nyelvet is valenciainak hívják [és nem katalánnak]” – nyilatkozta az aragón Partido Popular részéről María José Ferrando, aki egyébként komoly szerepet vállalt az új nyelvtörvény előkészítésében.

Maga Artur Mas, a katalán Generalitat elnöke is viccelődött a katalán parlament egyik ülésén a kérdéssel akkor, amikor az egyik képviselő – állítólag lapao nyelven elhangzott kérdésére – azt válaszolta: „Mindent sikerült megértenem abból, amit ön mondott, így minden bizonnyal ugyanazt a nyelvet beszéljük, még ha egyesek azt most más módon is akarják hívni”.

A dolog ironikus voltát szinte azonnal meglátta az üzleti szféra is, s egy sabadelli cég már azonnal elő is állt egy szabadon letölthető alkalmazással: a lapao-katalán, katalán-lapao online szótárral. A nem kevés iróniával közölt termékajánló szerint az alkalmazás „lehetővé teszi, hogy a Franja [Kelet-Aragónia katalán nyelvű sávja] lakói és a katalánok annyi évszázad kölcsönös meg nem értése után végre megértsék egymást”.

Az új elnevezés és az ilyen jellegű nyelvi szecesszió ellenzőjeként a La Vanguardia egyik szerkesztője, Enric Juliana úgy nyilatkozott, hogy a lapao elnevezés körülbelül olyan, „mintha most Kolumbiában azt mondanák, nem spanyolul beszélnek, hanem Nyugat-Amerika saját nyelvét (Lengua propia de la América Occidental), a lamaót”.

A legutóbbi baleári és a mostani aragóniai katalánellenes lépések lassan a nyelvi fragmentálódás politikailag gerjesztett olyan rémképét vetítik elő, mint ami Spanyolország legzavarosabb és anarchiával szabdalt évtizedeiben jellemezte az országot, amikor szomszédos települések – szigorúan saját függetlenségük védelmében – szinte naponta üzengettek hadat egymásnak.

Katalánnak lenni büszke gyönyörűség

Nem sokkal a Cortes de Aragón nagy vihart kavart új nyelvtörvényét megelőzően a szomszéd Katalóniában Ferran Mascarell, katalán kulturális tanácsos arról tartott sajtótájékoztatót, hogy – a katalán nyelvterületen kívüli maradék Spanyolországban mindössze négy egyetemen összesen 187 diák tanul katalánul. Ez Mascarell szemében azért is különösen érdekes, mert állítása szerint nyolc másik ország – s ez viszont magyar szempontból különösen érdekes – megelőzi a maradék Spanyolországot a katalán nyelvet tanuló diákok számát illetően: Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Szerbia és Csehország mellett Magyarország – Ferran Mascarell adatai szerint – azzal büszkélkedhet, hogy nálunk két egyetemen 204 diák tanul katalánul.

Hazánk esetében ez a szám meglepően soknak tűnik, vélhetőleg nem a két oktatási központban egyidejűleg katalánt tanuló hallgatók számát tükrözi, hanem egyfajta összesített adat. Mascarell szerint azonban még Kamerunban is mintegy 74 katalánul tanuló diákot lehet találni.

A másik figyelemreméltó kijelentés Mascarell részéről az, hogy a katalán a Generalitat utóbbi években folytatott nyelvpolitikájának köszönhetően az Európai Unió kilencedik legfontosabb nyelvévé vált, a német, angol, holland, román, francia, spanyol, lengyel, olasz után, és „megelőzi, a nyelvet ismerők számát illetően a portugált, a svédet, a bolgárt, a csehet és a gaelt”. Mascarell természetesen az Unió területén belüli beszélők számát vehette alapul. Nem tudni, Mascarell pontosan milyen adatokból dolgozva jutott el erre a következtetésre, mindenesetre az Ethnologue adatai szerint a magyar a pusztán az Unión belüli beszélők számát tekintve is erősen fej-fej mellett halad a katalánnal az előkelő kilencedik helyért.

Némi iróniával azt mondhatnánk, hogy ha pedig a magyar törvényhozás is lándzsát törne a baleári, a valenciai és a lapao önálló nyelvként való elismerése mellett, a magyar az abszolút kilencedik. Már ha ennek a számháborúnak bármi jelentősége is lenne. Csak nehogy a katalán ellencsapás megtorlásként önálló nyelvként fogadja el például a székelyt.

(Link here)


Very bad Bad Good Very good Excellent
carregant Loading




Lectures 3624 visits   Send post Send


Col·lectiu Emma - Explaining Catalonia

Col·lectiu Emma is a network of Catalans and non-Catalans living in different countries who have made it their job to track and review news reports about Catalonia in the international media. Our goal is to ensure that the world's public opinion gets a fair picture of the country's reality today and in history.

We aim to be recognized as a trustworthy source of information and ideas about Catalonia from a Catalan point of view.
[More info]

quadre Traductor


quadre Newsletter

If you wish to receive our headlines by email, please subscribe.

E-mail

 
legal terms
In accordance with Law 34/2002, dated 11 July, regarding information services and electronic commerce and Law 15/1999, dated 13 December, regarding the protection of personal data, we inform you that if you don’t wish to receive our newsletter anymore, you can unsubscribe from our database by filling out this form:








quadre Hosted by

      Xarxa Digital Catalana

Col·lectiu Emma - Explaining Catalonia